Juliska Hol leltem rád, jó uram, miféle rút fogságban?
Kik ezek a népek véled, éhes lehetsz,
hoztam néked káposztát, káposztát.
János Hagyj engem asszony, nem tudom, ki vagy.
Juliska Miket beszélsz, édesem? Álmodom tán? Ébressz fel!
Neked én a szívem hoztam,
s vele a kis láboskámban káposztát, káposztát.
János Mit akarsz te szédült asszony? Mit fecsegsz itt káposztáról?
Juliska Ne tagadj meg Jánoskám!


János Takarodj asszony, nem ismerlek téged én.
Magister Aljas lett.
Ördögök Halleluja, flagitia, győzött hát az aljasság,
halleluja, bűnös újra, megtagadta Juliskát.
Volt már fösvény, láttuk csalt is, hazuggá lett s bujává,
Megfertőzve pénzzel, gőggel János a kis piszok,
János a kis piszok, így változott aljassá.
Adjutáns Őfelsége úgy véli, hogy...
Rex Énfelségem úgy érzem, hogy elönt a kéj,
mester, ó, mester ez kész tökéj,
ne legyen szerény, hisz az erény e gépben
úgy porlik szét, mind hamu a szélben.
De valamit még, mi önt is izgatná,
könyörgök tegyük öt gyilkossá.
Ön megfőzött, de hogy meggyőzzön,
látnom kell mi lesz az emberből, ha embert öl.
Magister Parancsára felség. Jöjjön a hetedik bűn. Ölni fog.