Volt nekem egy régi-régi álmom,

néha még most is újra látom,

mit nekem hatalom, trón, ha a színpad vár.

Máig nem tudom, mért is lettem király.

Örült big band szól, ez az én muzsikám.

Steve Spielberg tíz filmet forgat snúrba velem,

értem együtt kilincsel a Metro, a Goldwin és a Mayer.

Lloyd Webber csak nekem ír egy új musicalt,

S égből bombáz egy-egy szereppel

A Bernstein és a Hammerstein.

Volt nekem egy el nem múló álmom,

az életem én táncos lábon járom,

örült vad zene szól, a jazz az én muzsikám.

Én legyek, ki mindhalálig táncol,

az élet így egy ördögi álom,

jöjj, hát indul a show.

Pardon, szólít a kötelesség. Hozzátok a kitüntetést.

Téged illet a gyémántokkal ékített kénkőbűzös nagy vasvilla rend.

Dicsfényed büszke napja ez, kormányunk íme kinevez.

Mától Magister, államminiszter legyen a címed.

Vexilla prodeunt Magister inferni.

Vexilla prodeunt Magister inferni.